Adataink

Kosztyu Ádám Emlékére a Leukémiás, Daganatos és

Zemplén Fogyatékos Gyermekeiért Alapítvány

 

Rövidített név: KELL Alapítvány

 

Közhasznú, országos hatáskörű szervezet

 

Adószám: 18418299-1-05

Számlaszám: 11734138-20006802-00000000
OTP Sátoraljaújhely

Törvényszéki  bejegyzés száma: 15. Pk. 861/1995

KSH szám: 18418299 9499 569 05

 

 

Székhely és levelezési cím:

3980 Sátoraljaújhely Árpád utca 1. szám

Telefon: 06-47-323-135
Fax: 06-47-323-135

 

06-20-434-6587
Viktória
Viktória
06-20-434-6201
Marianna
Marianna
06-70-3157561
Sörgelné Tősér Anett

 

06-20-956-4725

 

 

E-mail:

 

Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyezned kell a JavaScript használatát.

 

Web:

www.2004kosztyuadam.hu

www.kellalapitvany.hu

www.adomanybank.hu

 

Mottó:

 

„Dat bene, dat multum, qui dat cum munere vultum”
„Jól és sokat ad, aki az adománnyal mosolyt is ad.”

 

Logó:

 

logo

 

Adományozással kapcsolatos tudnivalók:

 

Pénzbeli adományok:

  • vállalt tevékenységeink megvalósításához használjuk fel,
  • az adományozó által meghatározott tevékenységünkhöz használjuk fel,
  • célzott támogatás esetén a megnevezett kedvezményezetett részére továbbítjuk.

 

Tárgyi adományok:

  • intézmények részére,
  • támogatott célcsoportjaink tagjainak, főként ünnepségekkor továbbítjuk.

 

A nevesített – nem pénzgyűjtő ládába helyezett - adományokról adógazolás kiadására vagyunk jogosultak.

 

Kizárólag kihelyezett adománygyűjtő ládáinkban, átutalási postautalványon, vagy számlaszámunkra történő utalással fogadunk pénzadományokat.

 

 

Közérdekű közlemény:

Alapítványunk nem gyűjt pénzt közterületeken, nem kéreget, és nem zaklat, óvja, és nem sérti meg a támogatottak személyiségi jogait, elhatárolódik, az ilyen jellegű tevékenységet végző civilszervezetektől!
Ezekből az összegekből a rászorultak ritkán és kevéssé részesülnek.
Kérjen postai utalványt, bevételi pénztárbizonylatot, hogy támogatása eljusson azokhoz, akiknek szánta!

 

 

Adóigazolások jogszabályi háttere:

 

Információk cégek részére


Adományok típusai


A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. Törvény rendelkezései szerint a közhasznú szervezet támogatóját, ha az a társasági adó alanya, a közhasznú szervezet létesítő okiratában rögzített céljaira adott támogatás után társasági adó kötelezettséget érintő kedvezmény, tartós adományozás esetén pedig, a támogatás második évétől külön kedvezmény illeti meg.
Ezzel a rendelkezéssel összhangban a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. Törvény rendelkezései szerint az adózás előtti eredményt csökkenti az adomány. E törvény definíciója szerint az adomány

  1. a közhasznú szervezet, a kiemelkedően közhasznú szervezet részére
  2. a közhasznú tevékenység, illetve a kiemelkedően közhasznú besorolást megalapozó közfeladat támogatására, a külön törvényben meghatározott egyház részére tevékenysége gyakorlására
  3. az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott

támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke,
Nem minősül adománynak az olyan juttatás, amelyet valamely olyan szervezet kap, amely nem rendelkezik a bírósági nyilvántartásba bejegyzett közhasznú, vagy kiemelkedően közhasznú jogállással.
Nem minősül továbbá adománynak az olyan juttatás, amely esetében az ügylet valós tartalma alapján megállapítható, hogy az nem szolgálja, vagy csak látszólag szolgálja a közhasznú, a közérdekű célt. Szintén nem minősül adománynak az olyan juttatás, amely a törvényben meghatározottakon túl vagyoni előnyt jelent (1) az adományozónak, (2) az adományozó tagjának (részvényesének), (3) vezető tisztségviselőjének, (4) felügyelő bizottsága vagy (5) igazgatósága tagjának, (6) könyvvizsgálójának, illetve (7) ezen személyek vagy a magánszemély tag (részvényes) közeli hozzátartozójának. Nem minősül azonban vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás.

Tartós adományozás a 1997. évi CLVI. törvény szerint a közhasznú szervezet és támogatója által írásban kötött szerződés alapján nyújtott pénzbeli támogatás, ideértve az értékpapír átadását is. A tartós adományozás tárgyában kötött szerződésben a támogató arra vállal kötelezettséget, hogy a támogatást
a szerződéskötés (szerződésmódosítás) évében és az azt követő legalább három évben: évente legalább egy alkalommal, azonos vagy növekvő összegben, ellenszolgáltatás nélkül adja.
Nem számít ellenszolgáltatásnak, ha a közhasznú szervezet a közhasznú szolgáltatása nyújtása keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére.
Tartós adományozásra is érvényesek az adományozás tekintetében fent felsorolt általános feltételek.

Közcélú adománygyűjtés
A 1997. évi CLVI. törvény tartalmaz néhány rövid rendelkezést a közcélú adománygyűjtés szabályairól. Ennek megfelelően a közhasznú szervezet nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetőleg más személyek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével.
A közhasznú szervezet nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak a közhasznú szervezet írásbeli meghatalmazása alapján végezhető. Ezt a rendelkezést fontos figyelembe venni az esetleges visszaélések elkerülése végett.
További fontos szabály, hogy a közhasznú szervezet részére juttatott adományokat a könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.

 

Adományozók
A társasági adó alanya jogosult a társasági adóval kapcsolatos kedvezmények, így az adományhoz kapcsolódó kedvezmény érvényesítésére is. A 1996. évi LXXXI. Törvény személyi hatálya alá nemcsak belföldi szervezetek tartoznak, hanem külföldi személyek is, amennyiben az üzletvezetés helye belföldön van, így adományozás esetén a társasági adókötelezettségük tekintetében ők is jogosultak a kedvezményre.

Adományozás vonatkozásában elszámolható kedvezmények és az ezzel kapcsolatos feltételek és korlátozások
Általános szabály, hogy a fizetendő adó csökkenését eredményező adókedvezmény annyiban alkalmazható, illetve érvényesíthető csak, amennyiben az annak alapjául szolgáló jogügylet ténylegesen megvalósítja azt a célt, amelyet a törvény támogatni kíván az adókedvezmény biztosításával. Ha viszont a jogügylet tényleges tartalma alapján az állapítható meg, hogy annak kizárólagos célja csak adóelőny az egyik fél vagy a felek javára, nem pedig a támogatott cél megvalósítása, úgy a jogügylet alapján elszámolt költség nem minősül a vállalkozás érdekében felmerült költségnek, illetve az adókedvezmény sem érvényesíthető.

Kedvezmények és korlátozások


Az adózás előtti eredmény csökkentéseként
a) közhasznú szervezet (és egyház) támogatása esetén az adomány teljes összege és tartós adományozás esetén az első teljesítést követő évtől ezen a jogcímen adott adomány további 20 százaléka (összesen az adomány 120%-a), de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény 20 százaléka érvényesíthető ,
Az adózó akkor csökkentheti az adózás előtti eredményét, ha rendelkezik a közhasznú szervezet, a kiemelkedően közhasznú szervezet (vagy egyház) által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással.
Ha az adózó az adóévben a tartós adományozásról szóló szerződésben vállaltakat a támogatott civil szervezetnek a közhasznúsági nyilvántartásból való törlése vagy jogutód nélküli megszűnése miatt nem teljesítette, úgy az adott adóévben az adózás előtti eredményt növeli az adóévet megelőző év(ek)ben a tartós adományozásra tekintettel elszámolt többletkedvezmény. Ha az adózó bármely más ok miatt (pl. az adózó jogutód nélküli megszűnése) nem teljesített a szerződésnek megfelelően, úgy ezen összeg kétszeresével kell megnövelnie az adózás előtti eredményét az adott adóév tekintetében. Ezek alapján körültekintően kell eljárni mind abban a tekintetben, hogy mely szervezetet támogat valamely vállalkozás, mind abban a tekintetben, hogy a vállalkozás valóban hosszútávon, a szerződés teljes tartama alatt képes lesz-e teljesíteni a támogatási szerződésben foglaltakat.
Ehhez nyújthat részben segítséget, hogy az állami adóhatóság honlapján közzéteszi minden adószámmal rendelkező jogi személy, egyéb szervezet adózók nevét (elnevezését), adószámát, az adószám felfüggesztésére, törlésére és az adószámmal rendelkező adózóval szembeni végrehajtási eljárás lefolytatására vonatkozó adatokat. Ezen adatok nyilvánosságra hozatala segítséget nyújthat az adományozóknak, hogy az adományozást megelőzően megfelelő információhoz jussanak arról a szervezetről, amelynek a részére az adományt készülnek nyújtani.

 

A közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezet a rá vonatkozó szabályokat először abban az adóévben alkalmazhatja, amely évben ilyen szervezetként besorolást nyert. Adományra vonatkozó igazolást csak a bejegyzés jogerőre emelkedése napját követően adhat ki. Az az adózó viszont, akit a közhasznúsági nyilvántartásból törölnek, már nem alkalmazhatja a közhasznú szervezetre, kiemelkedően közhasznú szervezetre vonatkozó rendelkezéseket a törlés adóévében, kivéve, hogy a törlés napjáig jogosult az igazolás kiadására. A közhasznú besorolás adóéven belüli változása esetén pedig, az adóév utolsó napján érvényes besorolásnak megfelelő rendelkezéseket kell az adóév egészére alkalmazni, kivéve, hogy az átsorolás napjáig az addigi jogállás szerinti igazolás kiadására jogosult.

Jogforrások:

 

  • 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről
  • 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  • 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről

 

Információk magánszemélyek részére

 

Magánszemélyek meghatározása:
Az Személyi jövedelemadó tv. személyi hatálya alá tartoznak a Magyar Köztársaság területén jövedelmet szerző minden magánszemély - így a külföldi magánszemélyek is - akiknek a megszerzett jövedelmükből adó formájában hozzá kell járulniuk a közterhekhez. Belföldi magánszemélyek esetében ez a teljes jövedelemre kiterjedő kötelezettség, külföldi magánszemélyek esetében pedig, az ország területén megszerzett, továbbá nemzetközi szerződés alapján Magyarországon adóztatható jövedelem tartozik az adófizetési kötelezettség hatálya alá. Ennek megfelelően nemcsak magyar magánszemélyek lehetnek adományozók, és élhetnek az adományozásra vonatkozó kedvezményekkel, hanem Magyarországon megszerzett és adózó jövedelmük tekintetében külföldi magánszemélyek is.

Az adományozás vonatkozásában elszámolható kedvezmények és az ezzel kapcsolatos feltételek és korlátozások
Általános szabály, hogy az adó csökkenését eredményező adókedvezmény csak annyiban alkalmazható, illetve érvényesíthető, amennyiben az annak alapjául szolgáló jogügylet vagy más cselekmény tartalma megvalósítja az adókedvezmény biztosításával a jogalkotó által elérni kívánt, támogatandó célt. Ha a felek akár a szokásos piaci ártól való eltérítésekkel, akár színlelt jogügyletekkel kívánják érvényesíteni vagy növelni az adókedvezményt, akkor az ilyen kedvezményeket az adókötelezettség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
Közcélú adományozás esetén a támogató az adományként a civil szervezet részére befizetett összeg 30 százalékával csökkentheti az adott évre számított összevont adóalap adóját. Az összevont adóalap adója legfeljebb azonban a közhasznú szervezet (vagy egyház) esetében összesen 50 ezer forinttal csökkenthető.
Az Szjatv. további korlátozásokat állapít meg az érvényesíthető kedvezmény mértékét illetően a bevallott éves jövedelem nagyságát és az egymás mellett párhuzamosan érvényesített kedvezményeket alapul véve.

- Ha a magánszemély bevallott, vagy az adóhatóság adómegállapítás során elszámolt összes jövedelme nem haladja meg a 3.400.000,- Ft-ot, úgy a közcélú adomány kedvezményét és az Szjatv.-ben felsorolt egyéb kedvezményeket együttesen legfeljebb 100.000,- Ft értékben érvényesítheti.

- Ha a magánszemély bevallott, vagy az adóhatóság adómegállapítás során elszámolt összes jövedelme meghaladja a 3.400.000,- Ft-ot, úgy a közcélú adomány kedvezményét és az Szjatv.-ben felsorolt egyéb kedvezményeket együttesen legfeljebb évi 100 ezer forintnak a 3.400.000,- Ft. feletti összes jövedelem 20 százalékát meghaladó részének megfelelő összegben érvényesítheti.

- Ha a magánszemély bevallott összes éves jövedelme meghaladja a 3.900.000,- Ft-ot, úgy nem érvényesítheti az itt hivatkozott kedvezményeket.

Egyebekben az Szjatv.-ben meghatározott kedvezmények szerinti csökkentő tételek együttes összege legfeljebb az összevont adóalap adójának összegéig terjedhet.
Tartós adományozás esetén a támogató a közcélú adomány esetére meghatározott mértéken túl, a támogatás második évétől külön kedvezményként további 5 százalékkal csökkentheti az adott évre számított összevont adóalap adóját. A tartós adományozásra is érvényesek a közcélú adományozásnál felsorolt, az igénybe vehető kedvezmény összegére vonatkozó korlátozások.
Ha a tartós adományozásról szóló szerződést a magánszemély nem teljesíti, úgy a nem-teljesítés évére vonatkozó adóbevallás benyújtásával egyidejűleg köteles megfizetni a szerződés alapján korábban érvényesített kedvezményeket. Ha a nem-teljesítés oka a támogatott civil szervezet közhasznúsági státuszának elvesztése, vagy jogutód nélküli megszűnése, úgy a kedvezmények egyszeres összegét, ha ezen kívüli bármely más ok, úgy a kedvezmények kétszeres összegét köteles a magánszemély visszafizetni. Ez a rendelkezés nem alkalmazandó a magánszemély halála esetére. Ezen rendelkezés alapján a tartós adományozási szerződés megkötése előtt a magánszemély támogatónak célszerű körültekintően eljárnia és megbizonyosodnia arról, hogy a tartós adományozással támogatandó civil szervezet esetében a fenti visszafizetési kockázat nem áll fenn, továbbá megfelelően megítélnie, hogy a támogatási szerződés teljes időtartama alatt képes lesz-e a szerződésben foglaltak teljesítésére.
Ehhez nyújthat részben segítséget, hogy az állami adóhatóság honlapján közzéteszi minden adószámmal rendelkező jogi személy, egyéb szervezet adózók nevét (elnevezését), adószámát, az adószám felfüggesztésére, törlésére és az adószámmal rendelkező adózóval szembeni végrehajtási eljárás lefolytatására vonatkozó adatokat. Ezen adatok nyilvánosságra hozatala segítséget nyújthat az adományozóknak, hogy az adományozást megelőzően megfelelő információhoz jussanak arról a szervezetről, amelynek a részére az adományt készülnek nyújtani.
Az igazolást két példányban kell kiállítani: az eredeti példány az adományozóé, a másodpéldány pedig a civil szervezeté marad.

Jogforrások:

 

 
  • 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről

 

Tárgyi vagy szolgáltatásbeli adományok

 

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény szerint a tárgyi és szolgáltatásbeli adomány után az adományozónak áfa fizetési kötelezettsége keletkezik.
A pénzadomány mentes az áfa fizetési kötelezettség alól.